Aktuelles

1. Elnéptelenedő falvak, egy európai probléma

Az elmúlt évtizedekben a falvak elnéptelenedésével párhuzamos a városi lakosság létszáma folyamatosan emelkedett, s ez a folyamat ma is tart országonként és intenzitását tekintve eltérő formában. Az elvándorlás következményei: elhagyott vidéki házak és szűkölő lakáskapacitások miatt emelkedő bérleti díjak az agglomeráció jellegű övezetekben. A háttérben a mezőgazdasági termelés átalakulása áll: az ott elveszített munkalehetőségek helyét a vidékre települő ipar nem tudta átvenni.

A legalapvetőbb problématerületek

1. Munkahelyek hiánya
2. Egészségügyi szakellátás hiánya
3. Iskolarendszer hiánya
4. Elöregedés a vidéki térségekben
5. Értékképzés zavarai a fejekben (vö. mindenki másként egyforma?!)
6. A tény-alapú szakpolitizálás kultúrájának alacsony szintje (vö. benchmarking)
7. Személyre/csoportra szabott tanácsadás (vö. robotok)

2. „i-Village“,a jövő faluja

Az i-Village alapja a bajor területekre a Regionet által kialakított i-Dorf koncepció, mely kiterjeszthető Európára magára. A projekt célja a vidéki életteret attraktívabbá tenni és ezáltal a lakosságot oda kötni tudni. A megoldás lényege, hogy a munkahelyet és a képzési lehetőséget helybe kell tudni vinni. A munkahelyet a teleworking segítségével, míg a képzést az e-learning által, az egészségügyi szakellátást videokonferenciák (e-medicine) segítségével.

Az e-world alapja egy megfelelő sebességű és stabilitású IT-infrastruktúra és megfelelő módszertanok:

• Internet: Cloud Computing
• GPS (Global Positioning System), GIS (Geographical Information System)
• mobil alkalmazások
• játékosítás
• benchmarking
• mesterséges intelligenciák

Az i-village koncepciója bizonyítani fogja tudni, hogy a vidéki élettér a telekommunikáció segítségével a városival egyenértékű lehet.

A DIPO és a Börzsöny térségében ilyen jellegű kísérleti fejlesztések előkészítése és tesztelése már közel 10 éve zajlik Magyarországon. A játékosítás és az e-learning forradalma, hullámszerű technológiai és módszertani megújulása (vö. MOOC, WAZE, Coursera, EdX – ill. Lifesize vs. Google Hangout vs. Skype) , ill. az online adatvagyonok egyre masszívabb jelenléte (vö. TEIR, ill. Google szolgáltatások: pl. Google Trends) kellő alapot teremtett mára a paradigmaváltásra.

3. Az i-falu projekt kivitelezésének rétegei

3.1 Nemzetközi, interregionális szint: cloud computing, videokonferencia-hálózat, ahol a felhőkben

• magas technikai és szakmai tudás válik elérhetővé (pl. a KKV-k, helyi termelők számára is),
• ahol a közösség érdekében a technológiai szint optimalizálható
• így az IT-költségek jobb transzparenciája kikényszeríthető
• az innovátorok végre ismét az ötleteikkel tudnak érdemben foglalkozni…
• mindenki mobil eszközökkel is kapcsolódhat a felhőhöz, ahol
• minden releváns adatvagyon/eszköz/módszertan tárolódik és elérhető valós időben
• (kiemelt technológiaként a LIFESIZE Videokonferencia rendszer említhető)

All mobile subscribers communicate with the Cloud locally, regionally, nationally and internationally on tablet PC or smartphone and stationary devices such as printers, plotters, etc.. Where all data are stored in a database, managed, maintained and secured.

All participants can always, regardless of time and place, access to the data in the Cloud, edit, change and save. A special software system, LifeSize video conferencing system regulates communication between individuals or groups. Simultaneously, exchange and presentation of images, etc. as well as video conferences with any number of participants is possible.

3.2. Projektmenedzsment regionális szinten

3.2.1 Központi szervezet

3.2.2 Tanácsadó testület

3.2.3 Fórum

A projektmenedzsmentnek (most, hogy regionális munkaügyi és adópolitikák is megjelennek a szakterületi politikák mellé, olyan jogi alapozást is elő kell készíteni hosszabb távon, mely a GDP-teremlés és a munkahelyteremtés érdekében képes az egyes tevékenységi körök gazdasági esélyegyenlőségét, ill. a pozitív diszkriminációt segíteni: pl. FAMPING = beruházás nélküli családi életterek „campingként” való (adóügyileg is jogtiszta) kiajánlhatósága, szemben a camping-alapítás irracionális beruházási kényszerével…

3.3 Projektmenedzsment helyi szinten

3.3.1 Campus Coaches

3.3.2 Tervezőcsoport közgazdasági aspektusok

• szervezeti kérdések
• kulturális vonatkozások
• szociális szempontok
• ökológiai problémák

Az érintett területek polgárait intenzíven be kell vonni a projektmarketing folyamatokba (vö. előrehaladás vizualizálása minden elképzelhető módon).

3.3.3 Helyi szervezetek

3.3.4 Szakértők

3.3.5 Regionális megfigyelők/tanácsadók

Minden tanácsadási folyamatnak két párhuzamos (egymással folyamatos kapcsolatot fenntartó) rétege illik, hogy legyen a működési hatékonyság érdekében: az emberi szakértők mellett a robot-szakértők kialakítása garantálja azt, hogy testre szabott, a közösség viselkedéséből algoritmikusan az egyén/csoport élethelyzetéhez adekvát tanácsok születhessenek alacsony költségszinten, szemben az emberi munkaerő esetlegesen fenntarthatatlan költségvonzataival. DE állandó cél a fenntartható munkahelyteremtés!

A vidéki térségek tudáscentrumok általi örökbe fogadása egyszerre garantálja, hogy

• a tudásáramlás folyamatos lesz
• a vidéki élet és az ott termelt helyi termékek minősége magas szintű lesz (vö. innováció)
• az örökbe fogadó virtuális turistaként (relatíve nagy mennyiség és jó logisztika esetén diszkont áron) állandó vásárlója lehet a térség helyi termékeinek, mely forrásátcsoportosítást is jelent
• a tudásközpont legitimálása megtörténik a fenntartható vidéki térség létén keresztül – vagyis társadalmi szinergia jöhet létre, ha a tudásáramlás/generálás helyesen működik (vagyis olyan kérdésekre is választ ad: hány fő és milyen jellegű populáció számára élettér egy élettér, s nem rezervátum-őrként manipulálja a vidéki tömegeket….)

4. Összefoglalás

A vidéki életterek re-vitalizálása EU szintű probléma (vö. esélyegyenlőség). Az i-falu az elvárt esélyegyenlőség irányába mutathat be reálisan kivitelezhető lépéseket a információs technológiák és módszertanok ésszerű bevonása révén…